Német politikus. Újságíróból
küzdötte fel magát a náci vezetõk közé.Rheydtben
született. A berlini a bonni és a heidelbergi egyetemekre járt.
1922-ban csatlakozott a náci párthoz. 1925-ben találkozott
a párt vezetõjével Adolf Hitlerrel. 1926-tól
a berlini körzet vezetõje a náci pártban (Gauleiter).
1928-ban a náci pártban a propagandával foglalkozó
szerv vezetõjévé léptették elõ,
valamint ebben az évben választoták képviselõvé
a német parlamentbe a Reichstagba. Az õ nevéhez fûzõdik
a zsidók és a többi nem árja faj, mint például
a szlávok gyûlöletének nagy mértékû
terjesztése. Minden eszközt bevetett a náci ideológia
népszerûsítése érdekében. Ellenõrzése
alatt tartotta a sajtót, a rádiót, a színházakat
és a filmgyártást 1933-ban, amikor Hitler átvette
a hatalmat propagandaminiszterké nevezték ki. Leghatásosabb
beszédét 1943.II.18-án a berlini sportcsarnokba tartotta,
amelyben a német népet a legnagyobb áldozatokra szólította
fel, óvta hallgatóit a bolsevizmustól, amely veszélyt
jelent a nyugati kultúrára. 10 kérdést tett
fel a hallgatóknak, amelyekre a hallgatóság igennel
felelt. A negyedik kérdés így hangzott: "Akarjátok-e
a totális háborút. A hallgatóság erre
a kérdésre is igenlõ választ adott. Goebels
késõbb így jegyzi meg naplójában: "Ha
azt kértem volna, hogy ugorjanak le a Columbusz ház harmadik
emeletérõl, akkor ezt is megtették volna" A végsõkig
kitartott Hitler mellett, akinek halálát követõen,
miután hat gyermeküket megmérgezték, feleségével
együtt öngyilkosságot követtek el. 1942 és
1943 között Goebbels részletes, több kötetre
rúgó naplót vezetett, mely érdekes betekintést
nyújt a náci elit életébe, amelyet 1948-ban
publikáltak Angliában.
