A Nürnberg melletti Valdenstein gótikus kastélyában
nõt fel. Apja nyugdíjas köztisztviselõ volt;
valaha magas tisztet töltött be NémetDélnyugat-Afrikában,
késõbb haiti fõkonzul lett. A kastély tulajdonosa
és egyben Göring keresztapja egy Epenstein nevû gazdag
zsidó volt. Hermannt hamar internátusba adták. Fegyelmezhetetlen,
vakmerõ kamasszá serdült, aki nem érzékelte
a veszélyt. Kivállóan alkalmasnak tünt tehát
katonai pályára. 1914 nyarán, a háború
kitörésekor nagy reményekre jogosító gyalogostisztként
szolgált, arra azonban nem tertották alkalmasnak, hogy bekerüljön
a repülõiskolába. Így ezután Bruno Loerzer
a legjobb barátja nélküle kezdte meg a pilótaiképzést.
Amikor Loerzer befejezte a kiképzést Göringet izületi
bántalmakkal ápolták egy közeli kórházban.
Alig tudott járni, így szó sem lehetett róla,
hogy visszaküldjék az elsõ vonalba. Loerzer fittyet
hányva az elõírásokra, maga mögé
ültette repülõgépébe barátját
és együtt jelentkeztek szolgálatra a 25. tábori
repülõgépszázadhoz pilótaként,
illetve megfigyelõként. A fiatal Göring állítólag
megnyerõ egyéniség volt, amit az is bizonyít,
hogy a megrokkant tisztet nem állították hadbiróság
elé, sõt engedélyezték, hogy pilóta
legyen. A nehézkes mozgású megfigyelõbõl
Németország egyik leghíresebb pilótája
lett, a nagy becsben lévõ Pour le Mérite érdemrenddel
is kitüntették, majd 1918-ban Richtofen utódaként
a legendás hírû 1. vadászrepülõ-század,
a "repülõ cirkusz" parancsnoka lett. A baráti gesztus
Loerzer számára jó húzásnak bizonyult,
mivel Göring 1940. július 19-én a Kroll Operában
Loerzert repülõtábornokká léptették
elõ.Az elsõ világháború német
repülõs hõse hamar a náci mozgalom tagjává
vált, már 1922-ben. A háborús hõs,s
hajdani tiszt jelenléte a náci pártban megnyuktatóan
hatott a középosztályre, amelynek a támogatására
a náciknak oly nagy szükségük volt. Már
1922-ben az SA elsõ embere. 1928-tól a Reichstag képviselõje,
1932-tõl elnöke. Hitler felismerte, milyen fontos ember Göring.
Mihelyt a nácik hatalomra jutottak a Führer olyan hatáskörrel
ruházta fel Göringet, amelynél csak az övé
a nagyobb. Göring átszervezte a rohamcsapatokat (SA), megalakította
a Gestapót, õ hozta létre az elsõ koncentrációs
táborokat. Göring kiválló lovas és céllövõ
volt, könnyedén összeegyeztette vadásszenvedélyét
a természetbarát érzelmeivel és tiltakozott
az élveboncolás ellen. Ifjúkorába szoknyavadász
hírében állott, de két jólsikerült
házassága olyan megállapodott emberré tette,
amilyen alig akadt a náci vezetõk között. Az elsõ
feleségével úgy ismerkedett meg, hogy repülõgépével
kényszerleszállást hajtott végre egy befayott
tó jegén és menedéket kért egy közeli
kastélyban. Legszívesebben detektívregényeket
olvasott; kedvenc szerzõje Agatha Christie és Dahiel Hammett
volt, de viszonylagos tájékozottsággal szólt
hozzá a legváltozatosabb témákhoz, kezdve a
hegymászástól az olasz reneszánszig, ha szükség
esetén akár olasz nyelven is. 1933-tól, a nácik
hatalomra kerülésétõl légügyi miniszter,
ebben a minõségében kezd a Luftwaffe megszervezéséhez.
Hatalomra jutásával olyan életmódra volt lehtõsége,
amely párját ritkította a XX. században. Palotákat,
kastélyokat, vadaskerteket szerzett. A legpompásabb a Karinhall
volt, amely két tó között emelkedett és
Göring az elsõ feleségérõl nevezte el.
A százhetvenöt centiméter magas ember dinamikus meber
volt, aki nagy beszédkézséggel rendelkezett, ezenkívül
meggyõzõ erejû, határozott kézfogású,
könnyen lelkesedõ ember volt. Minden más német
katonai vezetõnél nagyobb hatalmat özpontosított
a kezében, elõnyös helyzetét azzal is biztosítani
akarta, hogy felhívta Hitler figyelmét vetélytársai
a hadsereg tábornokai legcsekélyebb botlására
is.Hitler elõjogokat élvezõ "náci" haderõnemként
kezelte a légierõt, amíg hadseregét és
haditengerészetét a régi rendszer "császári"
örökségeként kezelte. 1940-ben a nyugati gyõzelmek
révén a negyvenhét éves Göring tovább
növelte a hatalmát, de egyben megnõtt az étvágya
a ényûzõ életmódra is. Amszterdamba járt
gyémántot vásárolni, a párizsi Ritz
szállóban lakosztályt tartott fenn, valamint beköltözött
egy gazdátlan francia kastélyba. Hatalmas mennyiségû
mûkincseket vásárolt össze. Göring legnagyobb
kiváltsága azonban a különvonat volt, amelynek
Asia volt a neve és minden lehetõ kényelmi berendezéssel
be volt rendezve (még fürdõszobával is). A vonat
elejére különleges légvédelmi ütegeket
szereltek fel, jóllehet a vonat mindig alagutak közelében
állomásozott, védekezésképpen a légitámadások
ellen. A náci vezér beceneve egyébként Der
Eiserne (a "Vasember") volt. A háborúban nagy jelentõséget
tulajdonított a légierõnek, a harcászati bevetéseknél
új technikákat alkalmazott, de a légiflotta gazdasági
hátterét keptelen volt megszervezni. 1939-tõl Hitler
helyettese volt. Népszerûsége az angliai csata után
csökkenni kezdett. Miután képtelen volt megszervezni
a sztálingrádi légihidat, fokozatosan kegyvesztetté
vált. Hitler a háború vége felé árulás
vádjával megfosztotta tisztségeitõl.A háború
végén a "kövér Hermann" kábítószerfüggõ
roncsként került az amerikaiak fogságába 1945
május 9-én. A nürnbergi perben háborús
bûnök sokaságát bizonyították rá,
és halálra ítélték. Kivégzése
elõtt cellájában megmérgezte magát.
