OKW/WFSt(L/1) oszt. 33408. sz. vkf.

A német Wehrmachtnak fel kell készülnie rá, hogy még az Anglia elleni háború befejezése elõtt gyors hadjáratban leverje
Szovjet-Oroszországot (Fall-Barbarossa).

A hadseregnek erre a célra minden rendelkezésre álló alakulatát be kell majd vetnie, azzal a megkötéssel, hogy a megszállt
területeket biztosítani kell a meglepetésekkel szemben.

A légierõnek a keleti hadjárat alatt akkora erõt kell a hadsereg támogatásásra bevetnie, hogy a földi hadmûveletek gyors
lefolyására lehessen számítani, és hogy a keleti német térséget az ellenséges légitámadások a lehetõ legkevésbé károsíthassák. E
keleti súlypontképzésnek az a követelmény szab határt, hogy az ellenõrzésünk alatt álló teljes harci és felkészülési térséget az
ellenséges légitámadásokkal szemben megfelelõ védelemben kell részesíteni, miközben az Anglia ellen, különösen annak
utánpótlási vonalai ellen intézett támadásokat sem szabad szüneteltetni.

A haditengerészet bevetési súlypontja a keleti hadjárat alatt is egyértelmûen Anglia.

A Szovjet-Oroszország elleni felvonulásra a hadmûvelet tervbe vett megkezdése elõtt nyolc héttel adok parancsot.

Az ennél hosszabb idõt igénylõ elõkészületeket - amennyiben még nem folynak - haladéktalanul meg kell indítani, és 1941. V.
15-ig be kell fejezni.

Döntõ fontosságú azonban, hogy a támadó cél rejtve maradjon.

A fõparancsnokságok a következõ elvekre építsék az elõkészületeket:

Az orosz hadsereg Nyugat-Oroszországban állomásozó tömegét merész hadmozdulatokkal, mélyen behatoló páncélos ékekkel
meg kell semmisíteni, harcképes alakulatok visszavonulását a távoli orosz térségbe meg kell akadályozni.

Ezután gyors ütemben elõre kell nyomulni addig a vonalig, ahonnét az orosz légierõ már nem képes német birodalmi területet
támadni. A hadmûvelet végcélja az ázsiai Oroszország elzárása, nagyjából a Volga-Arhangelszk vonalról. Innen a német légierõ
az orosz kézen maradó utolsó ipari körzetet, az Urál-vidéket szükség esetén megsemmisítheti.

E hadmûveletek során az orosz balti-tengeri flotta gyorsan elveszti támaszpontjait és ezzel harcképességét is.

Az orosz légierõ hatékony fellépését már a hadmûvelet kezdetén nagy erejû csapásokkal kell megakadályozni.

1. Hadmûveletünk szárnyain a Szovjet-Oorszország elleni háborúban Románia és Finnország tevékeny részvételére
számíthatunk. Hogy e két ország fegyveres erõi beavatkozásuk során milyen módon kerüljenek német parancsnokság alá, azt a
hadsereg fõparancsnoksága kellõ idõben tisztázza, és ebben megállapodik velük.

2. Románia feladata az lesz, hogy a német déli szárny támadását, legalábbis kezdetben, válogatott erõkkel támogassa, az
ellenfelet ott, ahol német erõket nem vetnek be, lekösse, és egyébként a hátsó harcterületen kisegítõ tevékenységet végezzen.

3. Finnország feladata fedezni a Norvégiából átirányított (a XXI. csoport részeibõl alakuló) német "Észak" hadseregcsoport
felvonulását, és vele együtt részt venni a hadmûveletekben. Ezenfelül Finnország dolga lesz Hangö megsemmisítése.

4. Számítani lehet rá, hogy legkésõbb a hadmûveletek megkezdése után svéd vasútvonalak és utak állnak rendelkezésre a
német északi csoport felvonulásához.

a) Hadsereg (az elém terjesztett tervek egyidejû jóváhagyásával):

A Pripjaty-mocsarak által déli és északi részre osztott hadmûveleti térségben e területtõl északra kell súlypontot képezni. Itt két
hadseregcsoportra lesz szükség:

E két hadseregcsoportból a déli - az egész front közepe - kapja azt a feladatot, hogy a Varsó körüli és az attól északabbra
fekvõ térségbõl különösen nagy erejû páncélos és gépesített alakulatokkal elõretörve megsemmisítse a belorussziai ellenséges
erõket. Ezzel meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyorcsapatok erõs részei észak felé forduljanak és a
Kelet-Poroszországból leningrádi általános irányból támadó "Észak" hadseregcsoporttal együttmûködve megsemmisítsék a
Baltikumban harcoló elleséges erõket. Csakis ennek az elsõrendû feladatnak a teljesítése után, amelyet Leningrád és Kronstadt
megszállásának kell követnie, folytatandók a támadó hadmûveletek Moszkvának, a legfontosabb közlekedési és hadiipari
központnak az elfoglalása céljából.

Kizárólag az orosz ellenállás váratlanul gyors összeomlása indokolhatná mindkét feladat egyidejû végrehajtását.

A XXI. csoport legfontosabb feladata a keleti hadmûvelet során is Norvégia védelme marad. Az ezen felül rendelkezésre
álló erõk északon (hegyivadász hadtest), elsõsorban a Petsamo-vidék és ércbányái, valamint az északi-jeges-tengeri útvonal
biztosítására vetendõk be, hogy aztán finn erõkkel együtt elõrenyomuljanak a murmanszki vasútvonal felé és elvágják a
Murmanszk terület szárazföldi ellátási útjait.

Hogy az ilyen hadmûvelet jelentõsebb német erõkkel (2-3 hadosztály) Rovaniemi körzetébõl és tõle délrõl végrehajtható-e, az
attól függ, hogy Svédország kész lesz-e az ilyen felvonuláshoz rendelkezésünkre bocsátani vasútjait.

A finn haderõ zöme azt a feladatot kapja, hogy a német északi szárny elõnyomulásásval összhangban a Ladoga-tótól nyugatra
vagy mindkét oldalán indított támadással minél nagyobb orosz erõket kössön le és elfoglalja Hangõt.

A Pripjaty-mocsaraktól délre bevetett hadseregcsoportnál a súlypont Lublin körzetében kijevi általános iránnyal
képezendõ, hogy jelentõs páncélos erõkkel gyors ütemben az orosz erõk mély szárnyába és hátába lehessen elõnyomulni, és
azokat a Dnyeper vonalában fel lehessen göngyölíteni.

A német-román erõcsoportosításnak a jobbszárnyon az a feladat jut, hogy:

a) védje a román térséget és ezzel az egész hadmûvelet déli szárnyát,

b) a "Dél" hadseregcsoport északi szárnyának támadása során a szemben álló ellenséges erõket lekösse, és a helyzet
kibontakozása során a légierõvel együtt üldözve õket, megakadályozza rendezett visszavonulásukat a Dnyeszter mögé.

Mihelyt a Pripjaty-mocsaraktól délre, illetve északra vívott csaták véget értek, az üldözés során az alábbiak a követendõ célok:

délen a hadigazdaságilag fontos Donyec medence mielõbbi birtokbavétele,

északon gyors elõrenyomulás Moszkváig. A város elfoglalása politikailag és gazdaságilag döntõ sikert jelent, amellett kiesik
vele a legfontosabb vasúti csomópont.

b) Légierõ

Az lesz a feladata, hogy amennyire csak lehet, megbénítsa és kiiktassa az orosz légierõt, továbbá, hogy támogassa a hadsereg
mûveleteit a súlypontokban, nevezetesen a középsõ hadseregcsoportnál, valamint a déli hadseregcsoport súlyponti szárnyán.
Az orosz vasútvonalakat hadmûveleti jelentõségük szerint el kell vágni, illetve a legfontosabb kapcsolódó pontjaikon (folyami
átkelõhelyek) ejtõernyõs vagy légi szállítású csoportok merész rajtaütéseivel el kell foglalni.

A fõ hadmûvelet alatt a hadiipart nem támadjuk, hogy minden erõt az ellenséges légierõ ellen és a hadsereg támogatására
lehessen összpontosítani. Ilyen jellegû támadások elsõsorban az Urál körzetében csak a mozgó hadmûveletek lezáársa után
jöhetnek szóba.

c) Haditengerészet

A haditengerészetnek Szovjet-Oroszország ellen az lesz a feladata, hogy a saját partok védelmezése közben meggátolja
ellenséges haditengerészeti erõk kitörését a Balti-tengerre. Minthogy Leningrád elérésével a balti-tengeri orosz hadiflotta utolsó
támaszpontja is elvész, és a flotta helyzete reménytelenné válik, a nagyobb tengeri hadmûveleteket egyelõre kerülni kell.

Az orosz flotta kikapcsolása után az a cél, hogy a teljes balti-tengeri forgalmat, valamint a hadsereg északi szárnyának
utánpótlását a tengeren át biztosítsuk (aknátlanítás!).

Mindazok a rendelkezések, amelyeket a fõparancsnok urak jelen utasításom alapján kiadnak, kizárólag óvatossági
intézkedéseknek tekintendõk arra az esetre, ha Oroszország irányunkban tanúsított eddigi magatartását megváltoztatná. Az
elõkészületek korai szakaszába bevont tisztek számát a lehetõ legkisebbre kell korlátozni, más közremûködõket pedig csak a
lehetõ legkésõbb és csak az egyes személyek tevékenységéhez szükséges mértékben szabad igénybe venni. Különben - ha
kipattannának az elõkészületek, amelyek végrehajtásának még ki sincs tûzve az idõpontja - a legsúlyosabb politikai és katonai
következményekkel kellene számolni.

Várom a fõparancsnok urak további elgondolásait jelen utasításom alapján.

Az összes haderõnemek tervezett intézkedéseirõl, beleértve a készültség fokát is, a véderõ-fõparancsnokság útján nekem
jelentsenek.

---